fenyő-karácsonyfa

fenyőfa - karácsonyfa

http://www.fenyo-karacsonyfa.hu/

Kaukázusi jegenyefenyő

Megtekintett lap	(+/-)
Ez a legutolsó megtekintett változat (összes), elfogadva: 2009. október 23. Pontosság megtekintett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kaukázusi jegenyefenyő
Fiatal fa
Státusz
Nem veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Fenyők (Pinopsida) Rend: Tűlevelűek (Pinales) Család: Fenyőfélék (Pinaceae) Nemzetség: Jegenyefenyő (Abies) Faj: A. nordmanniana
Tudományos név
Abies nordmanniana (Steven) Spach

A kaukázusi jegenyefenyő (Nordmann-fenyő, nordmannfenyő, Abies nordmanniana) dísznövényként Magyarországon is terjedő, karácsonyfának is divatos örökzöld. Tévesen gyakran „normann”, illetve „normand” fenyőnek hívják, pedig se a normannokhoz, se a róluk elnevezett Normandiához semmi köze; specifikus nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta.

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Elterjedése, élőhelye 2 Megjelenése 3 Életmódja 4 Alfajai 5 Források

//<![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } //]]>

Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]

Az északi flórabirodalomban (mint neve is mutatja) a Kaukázusból származik; eredeti termőhelyén:

• a Hegyi Karabahban;
• Azerbajdzsánban Nahicseván környékén;
• a Fekete-tenger partvidékén:
  • Abháziában és
  • Adzsáriában;
• Oroszországban Krasznodar környékén;
• Törökországban

erdőket alkot.

Megjelenése [szerkesztés]

Húsz–harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa. Ágai enyhén felállnak.

Levelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. A fényeszöld, kifelé ívelő levelek fonákán két fehér csík húzódik végig gázcserenyílásokkal és viaszpöttyökkel. Megdörzsölve kellemesen narancsos illatúak.

Érett tobozai pikkelyekre hullanak szét.

Életmódja [szerkesztés]

Fiatal korában lassan növő, viszonylag edzett, az időjárás szélsőségeit jól tűrő faj.

Alfajai [szerkesztés]

• Törzsváltozata: A. nordmanniana subsp. nordmanniana.

• A bitűniai jegenyefenyő (Bornmüller-jegenyefenyő, A. nordmanniana subsp. bornmulleriana) Kis-Ázsia északnyugati részén endemikus faj. Elterjedési területének legnyugatibb pontja a történelmi Bithyniában, Bursa városhoz közel, az Ulu-hegységben (Ulu-dag, csúcsa 2543 m) a keleti bükkösök öve fölött van; innen az Ilgazi-hegységen (2565 m) át egészen a Fekete-tengerig terjed, és ezzel a görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) és a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana subsp. nordmanniana) között foglal helyet. Részben ezért egyesek a két faj hibridjének (Abies cephalonica x Abies nordmanniana) tartják, míg mások szerint önálló faj (Abies bornmuelleriana).

20–40 m magasra nő, koronája kúpos. Szürke kérge idővel kis, kemény pikkelyekben leválik. Hajtásai kopaszak, barnák, 2–3,5 cm-es, előreállók, kicsípett csúcsú tűlevelei kiemelkednek a hajtás síkjából. Az alul viaszcseppektől fehérlő levélkéken az ér fölött is van egy sor légzőnyílás. A levelek a felső hajtásokon felhajlók, sokszor rövidebbek (1,5 cm), hegyesek. A 9–16 cm-es, hengeres tobozok eleinte vörösesek vagy sárgászöldek, a visszahajló fellevelek csúcsuk alatt szív alakot formálnak. A toboz megtörve bordóvörös.

• A trójai jegenyefenyő (Abies nordmanniana subsp. equi trojani (Asch. & Sint.) Coode & Cullen) Moesiában honos. Habitusa a bitűniai jegenyefenyőére emlékeztet, de tűi vékonyabbak, toboza és a fellevelek szárnya keskenyebb. Egyetlen termőhelye a történelmi Trójától délre, az Edremit város fölötti Ida- vagy Kaz-hegy (Kaz dagi) és Ulu-Dag (Ulu dagi) hegyek északi lejtőin van (1300–1767 m között) — ezért a Természetvédelmi Világszövetség úgynevezett Vörös Listáján a „veszélyeztetetthez közeli” besorolást kapta.

Tompa kúpos, gyakran szabálytalan koronájú, 25–35 m-esre növő fa. Kérge előbb sima, szürke, később repedezett, vastag kéregpikkelyekre válik. Kopasz vesszői, fényes barnák, 1,5-4,5 cm-es tűlevelei az alsóbb ágakon laposak, vékonyak, párhuzamos éllel lekerekednek vagy rövid hegyben végződnek, gyakran kicsípettek – a termő ágakon felhajlók, húsosabbak. 8–17 cm-es tobozai változatos alakúak; a csúcsuk rövid, felleveleik rendszerint hosszú, keskeny csúccsal hajlanak vissza. Fiatalon (bordós árnyalatú) zöldek, éretten világosbarnák. Éretlenül megtörve épp oly pirosak, mint a bitűniai alfaj tobozai.

Források [szerkesztés]

• Abies nordmanniana – Normand jegenyefenyő, kaukázusi jegenyefenyő
• Fenyők
• IUCN Vörös Lista

Oldaltérkép:

• Fenyőfa - lucfenyő
• Fenyőfa- ezüstfenyő
• Fenyőcsemete-árak 2010
• Erdei és feketefenyő
• Fenyőmag eladó
• Földlabdás fenyőfa
• Fenyőmag2
• Fenyőfa ültetés trükkök
• Karácsonyfa árak
• Előjegyzés 2010-ősz
• Fenyő törzsvásárlói kártya
• Karácsonyfa 2010 tél
• Fenyőfa ültetése
• Fenyőfának tároló
• Elérhetőségeim
• Wikipedia lucfenyő
• Wikipedia ezüstfenyő
• Wikipedia normandfenyő
• Hasznos linkek
• Érdeklődés küldése
• AJÁNLATKÉRÉS / KAPCSOLAT

Oldal: Normandfenyő Vikipédia
FENYŐCSEMETE ELADÓ - NORMAND / NORDMANN FENYŐCSEMETE - LUC FENYŐCSEMETE - © 2008 - 2024 - fenyocsemete.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat